Egy évtizedes munkaerőpiaci folyamat új szakaszba lépett
Ha visszatekintünk az elmúlt néhány év magyar munkaerőpiaci folyamataira, jól látható, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása nem egyik napról a másikra jelent meg a vállalatok eszköztárában. A magas foglalkoztatottság, a kedvezőtlen demográfiai trendek és az ipari beruházások növekvő munkaerőigénye együttesen vezettek oda, hogy számos ágazatban egyre nehezebbé vált a megfelelő számú munkavállaló megtalálása. Különösen igaz volt ez a gyártás, a logisztika, a vendéglátás és az építőipar területén, ahol sok esetben már nem a bérezés vagy a toborzási aktivitás jelentette a legnagyobb kihívást, hanem egyszerűen nem állt rendelkezésre elegendő hazai munkaerő.
Ebben a környezetben kezdtek el egyre nagyobb számban megjelenni a harmadik országbeli munkavállalók, köztük a fülöp-szigeteki munkavállalók is Magyarországon. A filippínó dolgozók iránti kereslet különösen gyorsan növekedett, mivel a munkáltatók körében kedvező tapasztalatok alakultak ki a munkafegyelem, a stabilitás, az angol nyelvtudás és a hosszabb távú munkavállalási szándék kapcsán. Továbbá a Fülöp-szigetek államilag ellenőrzött és szabályozott, ezzel együtt jól működő, a külföldi munkavállalást támogató rendszer is hatékonyan hozzájárul a filippínók hazai foglalkoztatásához.
Mit változtatott a 2025. januári szabályozás?
Azonban 2025 elején jelentős szigorítás lépett életbe a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásában. Az új rendszer szűkítette azoknak az országoknak a körét, amelyek állampolgárai meghatározott típusú munkavállalási engedélyekkel Magyarországon foglalkoztathatók, emellett az éves engedélyezési keretszám is jelentősen csökkent. A korábbi 65 ezer fős keret helyett 2025-re 35 ezer engedély kiadását engedélyezte a jogalkotó.
A változások célja egyértelműen az volt, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása szigorúbb állami kontroll alá kerüljön, miközben a magyar munkaerőpiac védelme is hangsúlyosabb szerepet kapott. Ugyanakkor fontos, hogy a Fülöp-szigetek továbbra is azon országok között maradt, amelyek esetében meghatározott feltételek mellett lehetőség van munkavállalási célú tartózkodási engedélyek kiadására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása nem szűnt meg, viszont a korábbinál tudatosabb tervezést és nagyobb adminisztratív felkészültséget igényelt a munkáltatóktól.
A 2026. júniusi módosítások: mit lehet és mit nem?
A 2026. júniusában bejelentett változások újabb bizonytalanságot okoztak a piacon. Számos vállalatban felmerült a kérdés, hogy egyáltalán lehet-e még külföldi munkavállalókat alkalmazni Magyarországon.
A rövid válasz: igen, lehet.
A jogszabályi változások ugyanis elsősorban a „vendégmunkás” tartózkodási engedély egy meghatározott típusát érintik. Az új szabályok alapján új kérelmek benyújtására ezen a jogcímen már nincs lehetőség, ugyanakkor a már folyamatban lévő ügyek lezárhatók, és a jelenleg Magyarországon dolgozó, érvényes engedéllyel rendelkező munkavállalók státuszát a módosítás nem érinti. Ez különösen fontos azoknak a vállalatoknak, amelyek jelenleg is foglalkoztatnak harmadik országbeli munkavállalókat. Az ő munkaviszonyuk és tartózkodási jogcímük nem szűnik meg automatikusan a szabályozás változása miatt.
Szintén lényeges, hogy nem minden foglalkoztatási forma került korlátozás alá. A különböző foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és egyéb jogszerű foglalkoztatási konstrukciók továbbra is elérhetők maradtak, tehát a hatályos jogszabályoknak megfelelően külföldi munkavállalók közvetítése és alkalmazása ma is jogszerűen megvalósítható – így a Fülöp-szigetekről is hozható be munkaerő. A módosítás elsősorban a nagy volumenű vendégmunkás-programokat és egyes kölcsönzési modelleket érinti.
Kiket érintenek leginkább a változások?
A változások várhatóan nem azonos mértékben érintik a magyar vállalkozásokat. A legnagyobb negatív hatás azoknál a nagyvállalatoknál és ipari szereplőknél jelentkezhet, amelyek egyszerre több száz vagy akár több ezer munkavállalót foglalkoztatnak, és korábban jelentős részben vendégmunkás-konstrukciókra vagy speciális kölcsönzési modellekre építették munkaerő-ellátásukat. Az ilyen szereplők számára a szigorítások új toborzási és foglalkoztatási stratégiák kialakítását tehetik szükségessé.
A kis- és középvállalkozások helyzete ugyanakkor többnyire kedvezőbb. A KKV-k jellemzően nem tömeges létszámigénnyel, hanem célzott munkaerőhiány-problémákkal szembesülnek. Számukra továbbra is releváns megoldás maradhat a külföldi munkaerő alkalmazása, különösen akkor, ha közvetlen foglalkoztatási modellben, hosszabb távú munkakapcsolatokban gondolkodnak. Ez egyaránt igaz azokra a kisebb vállalkozásokra, amelyek csk 1-10 fő közötti munkaerő-bevonást terveznek, illetve azokra a közepes méretű cégekre is, ahol 10–50 fős létszámbővítést terveznek, és nem kölcsönzött állományban, hanem saját munkavállalóként szeretnék foglalkoztatni a külföldi dolgozókat.
Mit jelent mindez a következő években?
A magyar munkaerőpiac alapvető problémái nem változtak meg egyik napról a másikra. A demográfiai folyamatok, az alacsony munkanélküliségi ráta és a munkaerőhiány továbbra is számos ágazatban jelen vannak. Ezért várhatóan a külföldi munkaerő iránti kereslet sem fog megszűnni. A mostani változások inkább a rendszer működésének átalakulását jelentik, mintsem a külföldi munkavállalók teljes kizárását a magyar gazdaságból. A jövőben valószínűleg nagyobb hangsúlyt kapnak a hosszabb távú, közvetlen foglalkoztatásra épülő modellek, valamint azok a megoldások, amelyek egyszerre biztosítják a jogszabályi megfelelést és a vállalatok munkaerőigényeinek kielégítését.
Azok a munkáltatók, akik időben felkészülnek erre az új környezetre, továbbra is hatékonyan tudják kezelni munkaerőigényüket. A kérdés ma már nem az, hogy lehet-e külföldi munkavállalókat alkalmazni Magyarországon, hanem az, hogy milyen konstrukcióban, milyen tervezéssel és milyen szakmai partner támogatásával érdemes ezt megtenni. Ebben tud segíteni az Overseas Labour Kft, mivel mi nem munkaerő-kölcsönzőként működtünk eddig sem. Szolgáltatásunk alapja a közvetlen foglalkoztatásra épülő modell, amelyben partnereink saját állományába kerülnek a kiválasztott munkavállalók. A teljes folyamat során támogatást nyújtunk a kiválasztástól az engedélyeztetésen át a munkába állásig, figyelembe véve az aktuális jogszabályi környezet követelményeit. Vegye fel velünk a kapcsolatot az oldal alján található űrlapon keresztül, hogy mielőbb elkezdhessük a közös gondolkodást a munkaerő-hiány kezelésére.