A munkaerőhiányról szóló beszélgetésekben gyakran kizárólag a betöltetlen pozíciók száma kerül előtérbe, miközben sok vállalat számára valójában nem a létszámhiány a legnagyobb probléma, hanem a munkaerő folyamatos cserélődése. Egy pozíció betöltése önmagában még nem jelent stabil működést, mert amennyiben a munkavállalók rövid időn belül távoznak a pozícióból, a vállalat újra és újra ugyanabba a költséges és időigényes körforgásba kerül: toborzás, kiválasztás, betanítás, majd ismét toborzás.
Ebben a környezetben kezdett el sok magyar vállalat más szemlélettel tekinteni a külföldi munkaerő alkalmazására. A fókusz egyre kevésbé a rövid távú létszámpótláson, sokkal inkább a stabilitáson és a kiszámítható működésen van. Különösen igaz ez olyan szektorokban, mint a vendéglátás, a logisztika, az építőipar vagy a gyártás, ahol a fluktuáció közvetlenül hat a teljesítményre és a profitabilitásra is.
A fluktuáció valódi költsége gyakran láthatatlan
Sok KKV elsőre csak a közvetlen HR-költségeket látja: álláshirdetések, interjúk, közvetítői díjak. A fluktuáció valódi hatása azonban sokkal mélyebben hat a cég működésére és a dolgozók mindennapjaira. Egy tapasztalt munkavállaló távozása nemcsak egy üres pozíciót jelent csupán, hanem kieső termelést, növekvő túlóraszámot, megnövekedett hibaarányt és a csapaton belüli bizonytalanság erősödését is.
A magyar munkaerőpiacon ez különösképpen aktuális kérdés. A KSH betöltetlen álláshelyekre vonatkozó adatai szerint számos ágazatban tartós munkaerőhiány tapasztalható, különösen a vendéglátó szektorban, a feldolgozóiparban és logisztikában. Ebben a környezetben a vállalatok számára már önmagában az is versenyelőnyt jelenthet, ha képesek hosszabb távon stabilizálni a munkaerő állományukat. A külföldi munkavállalók alkalmazása sok esetben pontosan éppen ezt a stabilitást támogatja, vagy éppen alapozza meg.
Stabilitás és munkafegyelem: miért fontosabb ez, mint valaha?
A külföldi munkavállalók esetében a munkáltatók gyakran emelik ki a kiszámíthatóbb munkavégzést és az alacsonyabb fluktuációt. Ez különösen igaz a fülöp-szigeteki munkavállalók esetében, akik a hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint is jellemzően hosszabb időtávban gondolkodnak és erősebben kötődnek a munkáltatójukhoz. A stabilitás pedig nemcsak HR-szempontból fontos. Egy gyártósoron vagy raktári környezetben minden munkafolyamat egymásra épül. Ha folyamatos a cserélődés, az nemcsak a tempót lassítja, hanem a minőséget is rontja. A betanított folyamatok újraindítása, az új dolgozók integrációja és a hibák korrigálása jelentős erőforrást köt le.
A HR-es szakmai portálók több elemzésben is kiemelték, hogy a vállalatok egyre inkább a működési stabilitás miatt fordulnak a külföldi munkavállalók felé, nem pusztán létszámpótlási céllal. A munkafegyelem kérdése szintén fontos tényező. Számos munkáltató tapasztalata szerint a külföldi munkavállalók gyakran magasabb szintű szabálykövetéssel és nagyobb alkalmazkodóképességgel dolgoznak. Ez különösen olyan munkakörökben jelent előnyt, ahol standardizált folyamatok és pontos munkavégzés szükséges, vagy az ügyfelek elégedettsége a munkavállalókkal való közvetlen kapcsolódáson is múlik, mint az éttermi és szállodai szektorok.
A betanítási idő megtérülése hosszú távon dől el
A külföldi munkaerő kapcsán sok vállalat első kérdése a betanítás időigényére vonatkozik. Rövid távon valóban több szervezést igényelhet az onboarding, különösen nyelvi vagy kulturális különbségek esetén. Ugyanakkor a valódi kérdés nem az, hogy mennyi ideig tart a betanítás, hanem az, hogy mennyi ideig marad a munkavállaló a cégnél. Ha egy dolgozó néhány hónap után távozik, a betanítás költsége gyakorlatilag elveszik. Ha viszont hosszabb távon stabilan jelen van, akkor ez a ráfordítás fokozatosan megtérül. Ezért válik kulcskérdéssé a munkaerő megtartása.
A nemzetközi trendek alapján a külföldi munkavállalók mobilitása és hosszabb távú munkavállalási szándéka általában kiszámíthatóbb működést eredményez. Az International Labour Organization kutatásai szerint a strukturált nemzetközi munkaerő-migráció egyre fontosabb szerepet játszik az ipari és szolgáltatási szektorok stabil működésében.
A termelékenység nem csak tempó kérdése
A termelékenységet sok vállalat még mindig kizárólag teljesítménymutatókon keresztül vizsgálja: darabszám, műszaktempó, output. A valóságban azonban a stabilitás és a termelékenység szorosan összefügg. Egy összeszokott, stabil csapat gyorsabban és kisebb hibaszázalékkal dolgozik. Kevesebb betanításra van szükség, ritkábbak a folyamatmegszakítások és kisebb terhelés jut a középvezetőkre is. Ez különösen fontos a KKV-k számára, ahol egy-egy munkavállaló kiesése aránytalanul nagy hatással lehet az egész cég működésre.
A magyar gazdasági elemzésekben is egyre gyakrabban jelenik meg, hogy a munkaerőhiány már nemcsak HR-kérdés, hanem termelékenységi és versenyképességi probléma is. A külföldi munkaerő tehát nem automatikusan jelent magasabb termelékenységet, ugyanis a valódi előny abból származik, hogy a stabilabb működés lehetővé teszi a hatékonyabb szervezést és a kiszámíthatóbb teljesítményt.
A külföldi munkaerő alkalmazásának hatása tehát messze túlmutat a létszámpótláson. A megfelelően kiválasztott és integrált munkavállalók hozzájárulhatnak a fluktuáció csökkentéséhez, a betanítási költségek hosszabb távú megtérüléséhez és a működés stabilizálásához. A kérdés ma már sok vállalat számára nem az, hogy szükség van-e külföldi munkaerőre, hanem az, hogyan lehet azt úgy integrálni, hogy valódi üzleti előnyt teremtsen. Ebben pedig a stabilitás, a munkafegyelem és a kiszámítható jelenlét egyre nagyobb értéket képvisel.
Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat az oldal alján, ha Ön is szeretné csökkenteni a fluktuációt és stabilabb működést kialakítani vállalatánál. Szakértő csapatunk segít megtalálni az Ön cégéhez leginkább illeszkedő megoldást.